A csövek általában nagyobbak, mint egy cső, és csoportszabvány szerint készülnek. A csöveket különböző névleges hosszúságban és átmérőben lehet megvásárolni, míg a csöveket általában egy adott célra egyedileg készítik. A feldolgozóiparban a cső és a cső két nagyon különböző anyag. A cső különféle anyagokból készülhet, beleértve a kerámiát, üveget, műanyagot és betont. A cső viszont műanyagból, gumiból vagy fémötvözetekből, például rozsdamentes acélból készül.
Az Egyesült Államokban a műanyag csövek szabványait az American Society for Testing and Materials (ASTM) határozza meg. Listát vezetnek azokról a jóváhagyott vizsgálólaboratóriumokról, amelyek rendszeresen tesztelik a megfelelőséget. Minden gyártott műanyag csövön (beleértve a CPVC, schd 40-et is) fel kell tüntetni a jelöléseket, amelyek azt mutatják, hogy ez a cső megfelel az ASTM szabványnak.
CPVC – A CPVC egy hőre lágyuló műanyag, amelyet polivinil-klorid gyanta klórozásával állítanak elő. Ellenáll a lebomlásnak és hosszú élettartamot biztosít. Valójában az első CPVC-t használó csőrendszerek 1959-ben jelentek meg, és még mindig probléma nélkül működnek.
Más műanyag csövekhez hasonlóan a CPVC csőhöz is oldószeres hegesztési cementre van szükség, amelynek összetétele különbözik minden más műanyag csövektől. A csövet és az idomot a vízvezeték-szerelő üzletekben és vasáru üzletekben kapható alapozó vegyszerrel kell előkészíteni.